POÉNGYILKOSOK

Poén 1.

Egy Miskolcról nagyra nőtt stand-up komédiás tátott szájjal beszaladt a tisztességesség és az emberi méltóság által ültetett speciális erdőbe. Cigányozott, zsidózott, tőle telhető alpári módon. Most visszavették tőle a korábbi szakmai kitüntetését, a Karinthy-gyűrűt. Ide kívánkozik, hogy Karinthy Frigyes is meg-megeresztett zsidós poént, de hogy értsük a különbséget, ő ilyeneket írt: 

“Antiszemitizmus. 

A zsidók csalnak – üldözzük a zsidókat! 

Üldözzétek a csalást – ha igazatok van, annál rosszabb a zsidókra!”

Ugye mennyivel több, mélyebb és finomra hangoltabb, mint az “Auschwitzből szökött nénikék” meg a “tetves dakoták” emlegetése! 

Ezzel együtt Aranyosi csak egy tünet a magyar közélet mocsarában. Most Mérő Verától kezdve az összes balliberális vértolulásos arccal mentegeti, mosdatják, mondjuk én a Mazsihisz felől se hallottam egy nyikkanást se, holott anno Kövér László "köteles" beszédénél, amikor annyit talált mondani, hogy "akinek nem tetszik, fel is kötheti magát" egy emberként horgadt fel a humánum iránti elkötelezettség és ordítva követelték Kövér fejét, bajszostól. Azidő tájt az SZDSZ-t vezető Kuncze Gábor sokkal bornírtabban fogalmazott: ciánkapszulát kívánt az ellenoldalnak, azt meg heherészve fogadták az övéi, lapogatták a vállát, megmodta a Gabi a frankót! 

Pedig egyszerű ez: nem cigányozunk, nem zsidózunk. Sehol. Semmilyen körülmények között. Ahogy a "bajszos szar" meg a "csüngőhasú" bevett toposz lett amott, úgy ezen a félen a válasz a "poloskázás". Ezzel nincs baj. Ez a közéleti szereplők sorsa, benne van a munkaköri leírásukban, vállalniuk kell a kritikának szánt legalpáribb minősítéseket is. Mária-Teréziát is birodalom szerte suttogva kurvázták. (Teszem hozzá: igazságtalanul.) De komplett nációkat, közösségeket nem sértegetünk. A származása okán senkit. Ez alap. 

Poén 2. 

Még emlékszem Zoran Đinđić meggyilkolására. Szerdai nap volt, hét közepe az iskolában. Délutánra mentem, addigra a tanáriban mindenki a tévére meredt. Döbbent csönd ült, pedig 2003 márciusát írtuk, bő tízévnyi háborúzás, bombázások, töméntelen erőszak volt mögöttünk. A szerb politkum vezetője elleni merénylet sokkolt bennünket. Visszahozta a vériszamos emlékeinket. Tavaly – hogy másokat ne soroljak – Trump és Fico is célkeresztben volt. Ide jutottunk. 

A minap letartóztattak egy 44 esztendős férfit, mert a magyar miniszterelnök kivégzését helyezte kilátásba. A hatóságoknak könnyű dolguk akadt, ez az észlény a merénylet tervét meg is osztotta a világhálón. A rajtaütés után a jajgató kórus menten el is kezdett brekegni. Diktatúra ez, kérem, virtigli fasizmus, ahol egy “viccnek szánt” politikai gyilkosságért is bilincs kattan a humort kedvelő kezén. Másnap nyilatkozott a letartóztatott apja. Mikor jöttek a kommandósok, már tudta, miről lehet szó. A fia videóit látta, szólt is a 44 éves gyereknek, baj lesz ebből kisfiam. Szóval az apja látta a videót és mégsem tudott hatni a 44 éves tacskóra. Bájos család. Mindazonáltal a nyilvánvalóan csökkent értelmű bérgyilkolászt nem menti föl semmi, ilyet normális társadalomban sehol sem engednek, mindenhol lecsuknák. Tudomásul kell venni, hogy bombariadóval fenyegetni, erőszakra buzdítani, pláne mások, célszemélyek életének kioltását hangsúlyozni nem vicc, hanem szankcionálandó dolog. 44 évesen majd most megtanulja, mi a felelősség. Mentegetni lehet, láttuk, Fico merénylóje is maszületett báránnyá lett, másnap már a diliflepnijét keresgélték. Őszintén, én a felbujtókat ugyanígy kérdőre vonnám, lett légyen szó kommentelő névtelen pszichopata, vagy nevesített "pártvezető" pszichopata az illető: minden hergelő, az etikát sutba vágó szavukat elszámoltatnám. Mert hát szeretnek messziről nagyokat odamondogatni, az interneten emberkedni. Aztán ha egyszer egy kicsit karakánabb volt sportriporter testközelből kérdőre vonja őkelméket, akkor hullasápadt arccal tikkolnak a szemek, és remeg a száj.

PARAJD ÉS A TISZA

Kotori-öböl, rajzom

Parajd - Tisza

Parajdon a magyar közélet vigyázó szeme. Kicsit elkéstünk az odafigyeléssel, és ez mérhetetlen károkat okozott. 

Valami kétszáz méteren kellett volna eltéríteni a patakot: nem tegnap, hanem évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtt és most nem lenne tragédia. 200 méternyi betonozással, tehát egy közepes utca infrastrukturális felújításának az összegéért megmaradt volna a több ezer éves bánya, és mellette sok parajdi és háromszéki ember munkája, megélhetése. Ilyenek vagyunk, sajnos. Utólag kapunk a fejünkhöz. És nem tisztem védeni őket, de ez az emberi mulasztás nem pusztán a bukaresti román politikusok bűne. Mi, magyarok is szeretünk Pató Pálként szerepelni. Persze, lesznek, vannak, találtatnak bűnösök. De a sóbányát ez aligha rehabilitálja. Egyik hír szerint a magyar kormány - nagyon helyesen - már a régió turizmusának és gazdaságának az újragondolásán fáradozik, készülnek a közép- és a hosszútávú tervek. Ez legalább némileg reménykeltő.

Idáig nem akartam hozzászólni Parajd kálváriájához. Más kárán javítani nem tudok, okoskodni nem akarok, megteszik helyettem mások, akik most "bezzegeznek", mert megint teli vagyunk geológussal, meteorológussal, víz- és bányaügyi szakemberekkel, egy csomó látnokkal, akik a fakitermeléstől kezdve a tudatos román szabotázson át Orbán Viktorral bezárólag mindent és mindenkit hibáztatnak. Én csak annyit teszek hozzá, Tisza melletti vagyok. Együttérzek. Nekünk is volt anno egy cián katasztrófánk a folyónkon. Azt hittük akkor, vége a folyónak, végünk lesz nekünk is. Nem így történt, hála az Égnek! Van tiszavirág rajzásunk, épp most kezdődik az idei. Közben rekord harcsákat fognak a pecások, nyáron, meg minden adandó alkalommal fürdünk a folyamban, semmi bajunk miatta. 

Kívánom, hogy Parajdon is mihamarabb álljon helyre a rend, zökkenjen vissza minden a régi kerékvágásba. A Tiszát és Parajdot is emberi mulasztás sodorta veszélybe: ez tény. Viszont mindezt a Jóisten helyrehozhatja, mert Ő csodákra képes. Bízzunk benne!

Tisza - Nagyvárad

Még mindig odaáti hír, de ez már partiumi. A gyengébbek kedvéért Romániáról van szó. És közvetve megint a Tisza is helyet kap a történetben, bár ez nem a mi Tiszánk, és a történet sem természeti, hanem politikai katasztrófáról szól. 

Ki ne hallott volna róla, a Tisza Párt - vagy minek nevezzem, mozgalom? szekta? – alfa hímje Nagyváradra gyalogolt. Országúti road-show formájában haknizott egy sort, hátha róla szólnak majd a szalagcímek. Finoman szólva, nem ez történt. A kivezényelt aktivisták hiába tették a dolgukat, álltak félkörbe, tömeget mímelve: a vidék Magyarországa méla közönnyel reagált a vándor prófétára és híveire. Balul sült el az országjárás projektje, egy szép vízhólyaggal a főszereplő talpán. De a guruló cirkusz csődjére a nagyváradi fogadtatás dobta rá az utolsó szívlapátnyi földet. A remélt tömeges üdvrivalgás, pálmaágas-szamárhátas bevonulás helyett néhány lézengő, jobbára egy busznyi magyarországi rajongója volt csupán kíváncsi a Poloska nagyváradi antréjára. Más, normális politikus ilyenkor úgy feledtetné a kudarcát, hogy egy pár napra elhallgat, elfelejti az egészet, és utána más témába fog. Mivel a csalódott Poloska politikusként is éppen olyan silány, mint embernek, a bukott nagyváradi produkciójáért menten az “áruló RMDSZ-t”, közvetve az erdélyi magyarokat kezdte emlegetni. 

Valahol már írtam, hogy ezek ugyanazok. Tényleg. A Poloska semmiben sem különbözik a "23 millió" románnal riogató Gyurcsánytól, a határon túliak elleni NEM-re buzdító hajdani SZDSZ-től, a Momentumos alja söpredéktől: a szavazóik is ugyanazok. Jövőre megint el lesznek küldve a vérbe, legalább nyugalmunk adódik, nem sok, pár hónap, mire eszméletükre térnek és ugyanott folytatják majd, ahol abbahagyták. Ez már így megy. 

Mindez miért? Mert bukik a Fidesz? Igen, biztos bukni fog egyszer. Semmi sem örök, de az a bukás várat magára, úgy saccolom még legalább két-három ciklusig. És ha bukik Orbán, vagy aki helyette indul, akkor is a legerősebb párt marad, számolni kell majd vele, nem lesz sétagalopp akárki váltja. De hogy nem ez a jellemtelen strici fogja leváltani, arra nagy tételben mernék fogadni. 

Szodoma

Még ha el is fogadnám, hogy az Isten teremtette rend helyett savak, lúgok, fehérjék különös turmixából lettünk ilyen szerencsés lények (nem fogadom el az ateizmust), és a női és férfi princípiumok ennyire tökéletes kiegészítői vagyunk, egymásba illesztett párjai a másiknak az utódnemzés képességével, akkor is emberiség elleni bűnnek gondolnám, gondolom, hogy akadnak olyan eszement ideológiák, meg ezeket követő még nagyobb idióták, akik a biológiai, antropológiai rendek tagadásával, a szerepek felcserélésétől, eltorzításától remélik a szebb jövőt. 

Még a legvérmesebb LMBTQ aktivistát is anya szülte és apa nemzette: ha mesterséges módon, akkor is. Ezek a nyilvánvaló tények. Kikezdhetetlen igazságok. 

A többi üres duma. 

Innét már csak az a kérdés, hogy miért éppen azok akarnak mindenáron családot, azok akarnak gyereket nevelni, akik képtelenek családban és utódnemzésben gondolkodni. De hát ez költői kérdés. Ugyanők ugyanott kutyával is. Mert nekik fontos az önmegvalósítás. ÉN, ÉN, ÉN... 

Szodoma itt van.