A magyarkanizsai
Az 1989-ben Budapesten megalapított, idén 20 éves Rákóczi Szövetség kiemelkedően közhasznú szervezetként két cél megvalósításán munkálkodik.
Egyfelől névadójának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek szellemi örökségét kívánja ápolni és népszerűsíteni, másrészt sokoldalú tevékenységével a magyarországi és a határon túli magyar közösségek kapcsolatépítésén munkálkodik, segíti a szomszédos országokban élő magyar közösségek identitásának megőrzését.
A Szövetségnek jelenleg több mint 10 ezer tagja van, helyi szervezeteinek száma 233.
A szervezetek túlnyomó többsége Magyarországon működik, de a Szövetségnek szervezetei vannak a szomszédos országokban is. Szervezeti életének fontos tényezője a Rákóczi Klub, amely havonkénti programjaival kívánja szolgálni a Szövetség céljainak megvalósítását. A Szövetség még 1989-ben létrehozta Alapítványát, amelynek jelenlegi fő feladata a felvidéki, délvidéki, erélyi-partiumi és kárpátaljai magyarság kultúrájának és oktatásügyének sokoldalú támogatása.
2004. szeptember 17-én érett meg a helyzet arra, hogy néhány lelkes, a vajdasági magyar közösségért aggódó, és annak jobbító szándékát fölvállaló ember, a budaörsi Rákóczi Szövetség aktív közreműködésével és támogatásával megalakította a magyarkanizsai helyi szervezetet.
Az alapító tagok zöme általános- és középiskolai pedagógus volt.
Az elnökség hét tagból áll: elnök, alelnök, titkár-pénztáros, a kispiaci és a horgosi tagozat vezetői, félévente egy képviselő a tagság soraiból titkos szavazással megválasztva, valamint a magyarkanizsai helyi szervezet tiszteletbeli elnöke. Utóbbi szavazati joggal ugyan nem rendelkezik, de vétójoga van.
Szem előtt tartva a civil szervezetek megalakítására vonatkozó szerbiai törvényeket a Rákóczi Szövetség Magyarkanizsai Helyi Szervezete az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének, és az alapszervezet jogszabályainak szerb nyelvű leiratát elküldte Belgrádba, ahol hivatalos bejegyzést kért és kapott a szerb belügyminisztériumtól, mint nonprofit civil szervezet, önálló jogi személy.
Tehát: nyilvántartási- és iktatószámmal, pecséttel, banki dinár- és devizaalapú számlával, számozott tagsági könyvekkel rendelkezik. (Savez Rakoczi – Kanjiža) Székházunk nincs, de irodahelységet sajtótájékoztatókra, fogadóórákra fönntartunk.
Értelemszerűen a budapesti központ, a Rákóczi Szövetség magyarországi vezetése szintúgy regisztrálta az új vajdasági alapszervezetet és jóváhagyta annak megalakulását. Ez a körülmény – jelenlegi tudásunk szerint – mindez idáig példa nélküli itt a Kárpát-medencében, mivel a többi határon túl működő helyi szervezet kizárólag Magyarország felé van bejelentve.
Öt esztendő alatt a 12 alapító tag mellé igen sokan fölsorakoztak. A helyi szervezet tagsága 2009 őszére meghaladja a 60 főt, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket a tudat, hogy ez a 60 ember aktív, a bármikor mozgósítható tagságunkat képviseli. Szólnunk kell viszont arról a nem kevés számú szimpatizánsunkról is, akik - bár hivatalosan nem képezik civil szervezetünk alanyi állományát - de akik ugyan olyan lelkesedéssel segítik munkánkat, és – ha a helyzet megkívánja – reájuk is ugyan olyan mértékben számíthatunk, mint Szövetségünk bármely tagjára. A Rákóczi Szövetség statútumának szellemében a magyar nemzet érdekérvényesítését vagyunk hivatottak képviselni.
Jelzés értékű, hogy programunk, céljaink oly annyira európai léptékkel bírnak, hogy tagságunkban jelen van más, őshonos vajdasági kisebbséghez tartozó polgártársunk is: szerb, bunyevác, és horvát. Sorainkban megtalálhatóak a településeinken élő lokálpatrióta emberek, a legkülönfélébb foglalkozást űzők:
Értelmiségiek, vállalkozók, munkások, földművesek, egyetemi hallgatók, közéleti emberek.
Külön örömmel tölt el bennünket, hogy az éppen nagykorúvá vált, középiskolát, gimnáziumot fejezett fiataloktól a nyugdíjas korosztályig minden generáció erősíti civil szervezetünket.
A fölvételi kérelmeket az elnökség bírálja el, és az új tag személyéről szavazással döntenek. A Szövetséghez csatlakozni szándékozónak két tagunk ajánlása szükséges, nem lehet pártállami múltja, és erkölcsileg vállalhatatlan szerepe a ’90-es évek szerbiai diktatúrájában. Kizáró ok továbbá az is, ha hitét nem valamely történelmi egyház híveként gyakorolja, ápolja.
Támogatottságunk mértékét jelzi még, hogy az önkormányzatban két képviselőnk is jelen van – a Magyar Koalíció listáján, és mégis függetlenként – akik a koalíciós megállapodás értelmében a frakciót erősítik, de önálló szavazati joggal bírnak, mert a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének reprezentánsai, akik első sorban az elnökség irányába tartoznak felelősséggel.
A kezdetektől fogva egyfajta féltő szeretet és népszerűség tisztel meg bennünket Magyarkanizsa Község lakosságának részéről, amit talán annak köszönhetünk, hogy bevallottan, a politikai babérok megszerzése helyett a helyi magyarság, és ezen túlmenően a szűkebb pátriánkban, a községünkben élő lakosság sorsának, életének javításáért, lokális közügyeink érdekében, a közjó szolgálatában igyekszünk megalkuvás nélkül tevékenykedni. A közösség bizalmának köszönhetően Magyarkanizsa Helyi Közösségének 12 fős Tanácsába civil szervezetünk képviselőjét a harmadik legtöbb szavazattal választotta be városunk lakossága.
Mivel a határon túli magyarság megmaradásának legfontosabb feltétele a magyar identitástudat kialakítása és elmélyítése a felnövekvő nemzedékeknél, a Szövetség tevékenységében kiemelkedően fontos szerepet szán az ifjúságszervezésnek és a magyar nyelvű oktatás ügyének. Ezt igyekszik összekötni a Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatok támogatásával, mivel a magyarországi fiatalok a személyes kapcsolatok révén érzékennyé válhatnak a határon túl élő magyarság ügye iránt. Ezt a célt a különböző korosztályok részére szervezett rendszeres programok segítségével kívánja a Szövetség megvalósítani.
Programjaink:
A Rákóczi Szövetség 2005 óta minden évben a magyarországi civil társadalom adományaira alapozva beiratkozási ösztöndíjban részesíti azokat a gyermekeket, akiket szüleik magyar tannyelvű iskolába íratnak be. Évenként közel 2000 gyermek családja kapja meg – ösztöndíj átadási ünnepség keretében – ezt a támogatást.
Rendkívül népszerű a középiskolás korosztályok között az 1994 év óta minden évben megrendezésre kerülő március 15-i diákutaztatási program, amelynek keretében a Szövetség támogatásával magyarországi középiskolák diákjai buszokkal határon túli magyar középiskolákhoz utaznak, és ott közösen ünnepelnek. Minden évben mintegy 50 középiskola diákjai vesznek részt ebben a programban, ami nagy hatással van nemcsak történelmi ismereteik gyarapítására, hanem nemzeti identitásukra is.
Korábban a budaörsi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium pedagógusait és diákjait láttuk vendégül, 2009-ben a tardos-gyúróiak hoznak nekünk alkalmi műsort és október 6-án, együtt koszorúzunk és emlékezünk az aradi mártírokra.
Magyarkanizsa Önkormányzata a Szövetség helyi szervezetét 2008-tól kezdve kizárólagos joggal rendelkező civil kezdeményezésként tartja számon, amely révén nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, a kegyeleti megemlékezések (október 6-a, október 23-a, március 15-e) a Rákóczi Szövetség szervezése és lebonyolítása által zajlanak le, és ezeket a rendezvényeket a város vezetése anyagi eszközökkel is támogatja. Az önkormányzat Történelmi-kegyeleti Bizottságának elnökét is a Szövetség delegálta.
Évente látunk vendégül két-három napos kirándulásra Vajdaságba érkező magyarországi pedagógusokat, akiket megismertetünk szűkebb pátriánk múltjával, nevezetességeivel. A tavalyi évben a békéscsabai vendégeinket egy kisebb nagyváradi delegáció is elkísérte, ami által az anyaországi tanárok mellett a Partium pedagógus-közössége is képviseltette magát. Hasonló képen a magyarkanizsai szervezet pedagógusai évi rendszerességgel, minden július végén részt vesznek a Kárpát-medencei Történelem Tanárok Nyári Táborában, ahol a módszertantól kezdve, a történelem tantárgyának tartalmi megújulásáig a legjelesebb szakemberek ismertetik a szakma legújabb eredményeit.
A magyarkanizsai helyi szervezetünk nagyon jó kapcsolatokat ápolt és ápol a Zürichi Magyar Történelmi Egyesülettel, amely révén 2006. szeptemberétől 2009. decemberéig havi rendszerességgel megtarthattuk Elhallgatott múlt című kurzusunkat, és amely tanfolyamon a MTA rendes tagjai, kutatók, professzorok, hadtörténészek, politológusok, művészet- és irodalomtörténészek tartottak négyszemeszteres képzést a kanizsai hallgatóknak. A magyar őstörténettől a rendszerváltozásig újra földolgozták a nemzeti történelmünk alapkérdéseit. A szemináriumon részt vevő pedagógusok létszáma minden hasonló (magyarországi, szlovákiai, romániai) korábbi tanfolyam sikerességét fölülmúlta: egyrészt tömeges látogatottsága okán, másrészt a szervezés hatékonysága révén, és ezen elégedettségüknek a ZMTE vezetői hangot is adtak. Az Elhallgatott múlt két éve alatt mintegy 60 magyarországi, és nyugat-európai professzor volt alapszervezetünk vendége, és a tanfolyam záróvizsgája után 57 résztvevő magyarkanizsai és környékbeli pedagógus érdemelt latin és magyar nyelvű elismerő oklevelet, amit a továbbképzés igazoló dokumentumaként az Európai Unióban is elismernek.
A Szövetségnek idén, 2009. tavaszán alakult meg a helytörténész tagozata, akik az iskolai naptár első hónapjától kezdve a község településeit járják és minden hónap utolsó péntek estéjén, más-más helyszíneken tartanak előadást. A község falvainak múltját, demográfiai, urbanisztikai, szociográfiai, etnográfiai adatai gyűjtik, dolgozzák fel és mutatják be a helyi embereknek.
Minden évben két alkalommal a Rákóczi Szövetség Helyi Szervezetének kezdeményezésére megtisztítjuk a kanizsai és környékbeli köztéri szobrokat, kegyhelyeket, műemlékeket. (Kivéve a kommunista partizán-emlékművet.)
Évről-évre társszervezői vagyunk Mindenszentek napján a ’44-es áldozatok emlékét ápoló koszorúzásnak és megemlékezésnek.
Az elmúlt öt év alatt különböző helyszíneken stúdióbeszélgetéseket, vitaesteket, kiállítással egybekötött kerekasztal-megbeszéléseket szerveztünk olyan – a délvidéki magyar közösség számára fontos – kérdésekről, amelyeket ez idáig jószerivel senki sem mert fölvállalni, amely témákat még a vajdasági magyar politikum is igyekezett megkerülni. Meghívott vendégeinkkel kiegészülve a község közéleti szereplőivel nyíltan beszéltünk pl. a bennünket, Kanizsa környéki embereket érintő és máig ható Trianon-traumáról, Horthy II. világháborús szerepéről, Magyarkanizsa hosszú távú fejlődési stratégiájáról, a puha diktatúra asszimilációs törekvéseiről, a „jugónosztalgiáról”, a szerb-magyar viszony legégetőbb kérdéseiről, és természetesen az 1944-es bácskai vérengzésekről.
A kanizsai Szövetség támogatásával ez utóbbi témában született meg Forró Lajos történész-kutató máig példa nélküli dokumentum-nagyjátékfilmje Jelöletlen tömegsírok címmel. A filmet a szakma is méltányolta, Magyarországon a mozik műsorukra tűzték, illetve idén ősszel több országos televíziós csatorna is vetíteni fogja.
A film DVD-változatának premiere legközelebb szeptember 27-én, Szabadkán lesz, a kanizsai Szövetség szervezésében, a Volksbund Német Kulturális Egyesület támogatásával, majd az év végéig több vajdasági nagyvárosban is bemutatjuk.
A Szövetség magyarkanizsai helyi szervezete jó kapcsolatokat ápol két Szegeden működő – zömében fiatalokat tömörítő – alapítvánnyal, akikkel közösen pályázva az utóbbi két évben öt könyvet sikerült kiadni. A kiadványok Martonos helytörténetéről, a Tisza-menti megtorlásokról, a kanizsai gyógyfürdő és az iskola egy évszázadáról, valamint a 19. és 20. századi magyarkanizsai civil szervezetek fejlődéséről szólnak. Minden kiadványunk megjelenésekor író-olvasótalálkozókat szerveztünk Magyarkanizsán és Szegeden.
Újabb két kiadványunk, egy szociográfia és egy elbeszélés-kötet nyomdakész állapotban várja, hogy a közönség megismerhesse.
Több, a Rákóczi Szövetségtől független vajdasági és magyarországi szerző könyvbemutatóját megszerveztük, a legkülönfélébb témában, a szépirodalomtól a dokumentum-kötetekig.
Cseh Tamás utolsó vajdasági koncertjének bevételét 2005-ben a kanizsai Szövetség javára ajánlotta.
Helyi szervezetünk a civil kurázsit szem előtt tartva igyekszik kapcsolatot tartani az anyaország nemzeti elkötelezettségű, a határon túli magyarságot segítő politikusokkal, médiaszemélyekkel, meghatározó közéleti szereplőkkel. Ennek szellemében – a teljesség igénye nélkül - az utóbbi három évben a magyarkanizsai Rákóczi Szövetség meghívására körünkben tisztelhettük például Dr. Boross Péter miniszterelnök urat, aki így először járt Vajdaságban. Dr. Kövér Lászlót a Fidesz MPSZ választmányi elnökét. Dr. Németh Zsoltot a Külügyi Bizottság elnökét, Hódmezővásárhely, Tótkomlós polgármestereit, Bayer Zsolt publicistát stb. A Szövetség minden vendégével ismertette céljait, programját, majd a továbbiakban lakossági fórumokat tartottunk, ahol a szimpatizánsaink és a közönség kérdéseire a meghívottak válaszoltak.
A már említett szegedi alapítványokkal közösen a 2009-es évben a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatán anyagi támogatástt nyertünk a két köztéri szobor felállítására. A magyarkanizsai középiskola előtti kisparkot és sétányt fölújítva, a tavasszal fölavattuk a négy és fél méter magas, téglából készült haranglábat, a Hunyadiak emléke előtt tisztelegve. A monumentális talapzat csúcsán a család nevezetes címerállata, a gyűrűs holló látható. A szobor egy méter magas, Ózsvár Péter magyarkanizsai keramikus első köztéri műalkotása.
A másik szobrunkat tölgyfából faragta Oszacsek József, kanizsáról elszármazott egri művész.
Az alkotás a Föltámadó Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc lovasszobra. Érdemes megjegyezni, hogy két dologban is páratlan ez a martonosi plébánia kertjében szeptember 13-án fölavatott műalkotás. Vajdaságban – eddig - Rákóczi emlékét szobor nem őrizte. Ugyan akkor a mű mérete is egyedi, lévén ekkora fából faragott köztéri alkotás sehol sincs a környékünkön. A két és fél tonnás vöröstölgyet a Keleti-Kárpátok erdeiből, Bereck székelyei ajándékozták nekünk, kanizsai magyaroknak.
Több ízben könyvcsomagot adtunk a kanizsai könyvtárnak ill. iskolakönyvtárnak, és alkalom nyílott-nyílik arra is, hogy időnként – a tagsági díjakból befolyó összegből - szociálisan rászoruló diákokat egyszeri anyagi segítségben részesítsük.
A Szövetség helyi szervezete, immáron hagyományosan minden év novemberének elején évi közgyűlést tart, ahol a tagság mellett a meghívott vendégek, a pártok, önkormányzat, helyi közösségek is meghallgatják az évi beszámónkat, és az elnökség vitára bocsájtja a következő évre vonatkozó programját. Minden tag elmondhatja véleményét, észrevételeit, a jövőre vonatkozó javaslatait, de döntési jogkörrel csak az elnökség rendelkezik.
A Rákóczi Szövetség Magyarkanizsai Helyi Szervezetének középtávú programjában továbbra is hangsúlyosan szerepel az oktató-nevelői munka megszervezése. Kiemelt figyelmet szentelünk az általános és - középiskolák diákjainak képzéseire, a magyar szellemiséget sugalló és erősítő rendezvények szervezésére. Folytatjuk a rendhagyó történelem-órákat, az iskolán kívüli oktatás által nemzeti öntudat megtartását és erősítését, a nemzeti ünnepeink alkalmából általunk kiírt fiataloknak szóló irodalmi és képzőművészeti pályázatokat, hagyományaink áplását, a vajdasági magyar közösséget érintő kérdések napirenden tartását. Jobbító szándékkal igyekszünk programokat vinni a kisebb településekre, bevonni a falvak népét az összmagyarság társadalmi életébe. Ennek érdekében a már meglévő - és igen jól működő - kispiaci és horgosi mellé, szeretnénk egy oromhegyesi és egy martonosi tagozatot is létrehozni.
2009. márciusától egy tisza-parti üdülőtelepet bérelünk az önkormányzattól. Idén a nyaraló szanitáris központját és a vizesgócokat hoztuk rendbe, ahol a nagycsaládosok helyi szervezete jóliusban ingyen táborozhatott. Jövőre ugyan ott – reményeink szerint – lehetővé válik egy kárpát-medencei ifjúsági és egy lovas tábor megszervezése is, a helyi Szövetség égisze alatt. 2010-re tervezzük Rózsa Sándor kispiaci szobrának megvalósítását, valamint Kanizsai Figyelő címmel a helyi alapszervezet folyóiratának beindítását.
A működő kapcsolatokat szeretnénk kiszélesíteni. A berecki (Románia), a királyhelmeci(Szlovákia), tótkomlósi (Magyarország) önkormányzatok mellett az ottani civil szervezetekkel, pl. természetjárókkal, népművelő egyesületekkel, intézményekkel: iskolákkal, művelődési házakkal is szándékunkban áll jó kapcsolatot ápolni. Ezért Magyarkanizsán is bevontuk terveinkbe, és 2009. elején együttműködési nyilatkozatot írtunk alá a Magyarkanizsai Pedagógus Egyesülettel, a Tisza Néptánc Egyesülettel és a Lésó Természetjáró Egyesülettel. Év végéig a Szövetség helyi szervezetének képviselői a meghívásoknak eleget téve el fognak látogatni a fentebb említett településekre, ahol az előzetes egyeztetések alapján alá fogjuk írni az együttműködést koordináló nyilatkozatokat. A stratégiánk főbb vonalakban: Csereprogramok (táborok, képzések, kirándulások stb.) fiataloknak és pedagógusoknak, bemutatkozó rendezvények (művelődési műsorok, kiállítások, bemutatók stb.), közös ünnepeink együtt történő megünneplése, Európa Uniós vagy anyaországi pályázatokon közös részvétel egymás kultúráját, önazonosságának megőrzését segítő közösen kidolgozott projektekkel stb.
A Rákóczi Szövetség Magyarkanizsai Helyi Szervezete a községben mára az egyik legtömegesebb, legtöbb megmozdulást szervező, a közéletben erősen jelen lévő és azt alakító civil tömörülésként él a köztudatban, amit a közvélemény és a város vezetése is elismer. A magyarországi központban Dr. Halzl József elnök úr szerint is a magyarkanizsai alapszervezet kirívóan aktív az összes többi helyi szervezet mellett.
A helyi Szövetségnek jelen állás szerint működik helytörténész-kutató-, délszláv- és női-szekciója is. Az idei évi közgyűlésre jelentjük be a Rákóczi Lovasklub megalakulását.
