2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2011. január 3., hétfő

Földrajzi neveinkről


Tarcal

Elmúlt a Karácsony, véget ért a szeretetdömping, talán megírhatom csöppet sem hízelgő véleményemet mindazoknak, akik szerint a földrajzi és történelmi neveket nem kell ismételten magyarul megjelölni, mert minek?
Van véleményem erről a hozzáállásáról.

Amikor olyan világban vagyunk kénytelenek élni, amelyben minden mögé, ami kicsit is magyar vonatkozású, bizonyos okok miatt "barátaink" kérdőjeleket rakosgatnak; amikor nap- nap után azzal szembesítenek bennünket, hogy a puszta létünk sem az isteni kegyelemnek köszönhető, hanem a tolerancia világbajnokainak jóváhagyásával működik tél-túl; amikor önbecsülésből, példaadásból, emberi vagy nemzeti fajfenntartásból a mindennapokban sűrűn-sűrűn föl köllene mondanunk a leckét - nos éppen ilyenkor megengedhetetlen az a fajta tunya, hányaveti álláspont, a minden mindegy magatartása (vagy magunk nem tartása?...), és ez a szégyenteljes vélekedés ami oly sok vajdasági magyar száját elhagyja.
Oromhegyes nem Tresnyevác, Novi Sad se könnyebben ejthető, mint Újvidék. De hogy ellenpéldával éljek: Belgrád se lesz már többet Bolgárfehérvár.
Viszont a Fruška Gora igenis Tarcal.
És az is lesz még sokáig.
Míg az ott lakó "Maradíkiak" így hívják.
Meg a maradék magyar itt a déli végeken...

Nincsenek megjegyzések: