 |
| 2022.11.13. Dunai uszály a ködben |
Mint egy búvópatak, vagy mint egy vándor népi motívum, úgy szokott ciklikusan vissza-visszatérni Petőfi Sándornak a Dicsőséges nagyurak című verse, azaz a Mácsai Pál általi szavalata.
A költemény igazi forradalmi alkotás. Tele van szenvedéllyel, jó adag radikalizmussal, nem nagyon rejti véka alá a dühét és a számonkérő, fenyegető hangnem is ott morajlik a rímek között. Már Latinovits is szavalta, és az akkor regnáló kommunisták nem szerették miatta. Utólag kínosan magyarázták: a Színészkirály a fránya imperialista kapitalistákat akasztotta – képletesen. Hiába, szűk volt a kommunisták gallérja, érezték, találva lettek. A diktatúrában szokatlan volt ez a sokat mondó hangsúllyal interpretált vers. A Dicsőséges nagyurak mégsem a Latinovits féle változat miatt vált ismertté. Mácsai Pál tette azzá: a bimbózó újkori magyar demokráciában állt vele színpadra, nem pedig az egypártrendszer nadrágszár reszkettető légkörében. Ez nagyon lényeges különbség. Latinovits Zoltán bátor, sőt vakmerő volt, Mácsai viszont csak egy ügyes színpadi szereplő egy pártrendezvény szerű monstre koncerten.
Pár nappal a rendszerváltás második országgyűlési választása előtt szavalt Mácsai, 1994 április 22-én, egy Jancsó Miklós – ős SZDSZ-es szimpatizáns – által rendezett koncerten, ahol az akkori baloldal és a liberálisok még külön-külön indultak a néhai Antall József keresztény-konzervatív kormánya ellen. Az a kabinet utána el is vérzett: Horn Gyula szocialistái, azaz az ex-kommunista párt abszolút többséget kaptak, több, mint 54 százalékot. Kényelmesen kormányképes erővé váltak tehát önmagukban is. Ám bizonyos okok miatt – mostanra tudható, tételesen igazolható mik voltak ezek a kényszerűségek – koalícióra léptek az SZDSZ-szel, ami 17 százalék pluszt hozott a közösbe. (Aztán, két cikluson keresztül ez a parazita SZDSZ zabálta föl morálisan a gazdatest szocialistákat, a farok csóválta a kutyát: ez ma már történelem, és azóta be is döglött mindkét erő, oda kerültek, ahová valók...)
Vissza Mácsai szavalatára.
Nem tisztem mentegetni Antall "kamikáze kormányát", ők maguk is tudták, mire vállalkoztak. Egy csomó népszerűtlen intézkedést kellett meghozniuk, külföldi és hazai ellenszélben dolgoztak, a jószándékuk mellett emberi és politikai hibákkal is: tény. De ha azt vesszük, hogy a lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke (Antall) után egy bevallottan ÁVÓ-s múltú "na és" kormányfő következett (Horn), aki szalmaszálat sem tett körösztbe a nemzeti ügyekért (Milosevittyel tárgyalva azt hazudta utána, hogy beszéltek a délvidéki magyarságról, ám első kézből – a találkozó tolmácsától – tudható, egy hang se volt ebből igaz), ráadásul nyolc év alatt szétlopták Magyarországot, akkor kicsit másként tekintünk Mácsai és társai buzgalmára.
Ezeknek a hazátlan internacionalistáknak a visszajöveteléért szavalt oly szívhez szólóan Mácsai Pál azon a sehogy se leplezett kampányrendezvényen. Így hallgassuk, így ájuldozzunk rajta.
És hogy mennyire propaganda koncert volt, azt a további fellépők névsora pontosan láttatja. Koncz-Bródy-Zorán (mindannyian a mai napig hithű liberálisok, azaz tanultabb kommunisták). Dés László és Gerendás Péter politikai nézeteit azt hiszem fölösleges bárkinek magyaráznom, miként Galkó Balázs vagy Bornai Tibor is szintén abban a kompániában ismerős arcok.
Ne tévesszen meg senkit, hogy a koncerten fellépett Hobo, a Kaláka meg Sebestyén Márta is. Egytől egyig régi kaméleonok, az asszisztálásuk csöppet sem meglepő.
Illő lenne a helyén kezelni dolgokat. Mácsai jó színész, de nem játszhatja el a független művészt, mert politizál. Lehet valakinek a kedvenc énekese Zorán, de jó ha tudjuk, a sztálinista apja a Rákosi féle Magyarországon kapott menedéket: a két fia előtt folyamatosan csak nyíltak a káder kapuk a könnyűzenei stúdiókban. Kérdezzék meg a már akkoriban is progresszív zenész zseniként számon tartott Baksa-Soóst, ő vajon miért nem kapott lehetőséget? (Vagyis, már ne kérdezzék, mostanában halt meg szegény.)
Koncz Zsuzsa másfél oktávig se vitte soha, ki is vágták Szörényiék egy idő után, úgy megunták, hogy az apósa miatt sztárolt "énekesnő" szerény torkára kell fazonírozniuk, amit komponálnak. Kérdezzék meg, mit gondol erről Kovács Kati: tudna mesélni ezt-azt Koncz Zsuzsa kartársnő énektudásáról. Vagy kérdezzék meg Cserháti Zsuzsát, Katit a Kerek Perecből, Dinnyés Jóskát meg még nagyon sokakat, nekik miért nem adatott lehetőség, mint azoknak, akik ötven éve a rivaldafényben sütkéreznek, vagy nyafognak, amiért nem az ő szájuk íze szerinti a politikai széljárás.
Ezek egy bagázs. Voltak és lesznek.
Pk
1 megjegyzés:
Károlyom !Tökéletes a tisztánlátásod.
Megjegyzés küldése