2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2013. április 3., szerda

Pósa Károly: Halász dal

 "E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele." 
(Máté 16, 4.) 


Festett kazettás mennyezet Drávaiványi, 1792.

Lelkem mélyén,

Ahova űzött

Cérnára fűzött

Kőrisbogárként

A hiúság ördöge rőten:

Kapaszkodok.

A kedvem erőtlen.

Horgász vagyok.

Mondani már merem:

Arcom Tisza-vízből ismerem.

Istenem.



Az is olyan,

Mint Rorschach úr

Szép tesztje:

Szétfolyó tintafolt…

Meglökött hintámon

Belső képem

Körösztje.

Magam ácsolt,

Nem harácsolt,

Méztől csöpögő kaloda.

Tanoda.



Tud biz lenni:
Néha cifra palota.

Oszt ennyi.

Benne remélek

Mint hal a varsába,

Jónás meg a hal hasába.

Bennem is föléledt

(tán vasárnap?)

A tegnapi hősök bátorsága,

Erénye.

A lényeg.



Az ára?

- Bár nem kívánom -

(vagy sírok, vagy hányok)

Nagyon nyom magányom.

Hisz tudván tudja,

Ki arcát kutatja,

Ezüst pikkely tükörben

- Bizony! Épp ott! –

A heg: egy nő műkörme.

Ismerd be!

- Bizonyított…



Ezért nem vigasztal

Malaszttal,

Másnak mi is

A csalival terített asztal.

Tömegből kiválok.

Ébren szundikálok.

Nekem az is zene,

Mit ad szúette

Üres gitártok.

Dúdolok.

Dúdolok, s kivárok.

Magyarkanizsa, 2013. április 3.

Nincsenek megjegyzések: