Nagyon nagy
Sóhajjal rám
Szakadt a nap.
Tegnap vagy ma
Minden vágy
Megtalált.
Rajtakap.
Ködbe keretezve
Egy profán lanyha
Szeptemberi
Szoba-konyha
(Egész emberi)
Reggelemen
Vajszínű elemekben
Mint ébredő lány
Előttem állt
Az Ősz,
Akár Mammon.
Öt ágra fakadó
Borosan danoló
Csillagon ült.
Vénusz teste
Átlényegült.
A fény esett rézsűn,
Aranymetszésűn,
A pentagrammon.
Didergőn lebegve
Kifelé nézett.
A Nyár csak hebegett
És szerteszéledt.
Levitézlett.
Aztán
Pókháló finoman
Leereszkedett
Mielőtt
Szétzúzhatnám.
Ez az igézet,
Ez a fázós hatalom,
A tollpihés
Paplanon.
Szeptember.
Ezt írta a falon.
Ezt írta a falon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése