2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2015. október 22., csütörtök

FIZETETT MUZSIKA - vers





Mondja jóuram!
Mi a nótája?
Mitől borult kocsmapultra
Apja s nagyapja?
Mitől kondul végórája?
Látom, fárad…
Kissé avatag,
Szeme bágyadt.
Sorvul a prózája, ugye,
Ugye, árokban a rímek?
Persze, persze.
Veremben van.
Oda teszik, akit vernek.
Vérnek, testnedvnek
Csorgása: szó, ami szó.
Egyre megy.

Lám, itt vagyok én.
Hogy ki lennék én?
Ki a hőse ennek a versnek?
Nos - Nem tudható.
Így, stílussal jellemezni:
Lehet festő, paraszt,
Holdbéli hegedűs,
Elnök, koldus vagy író.
De most!
Aranyat ér a napja!
Aki kapja, marja!
Fejében széles kalapja:
Üljön a tetejébe!
Üljön föl rája!
Itt, itt a kalapja,
A tetejébe vagy
Akár alája.
Világnak flitterezett,
Kékkel erezett
Tarajára,
Mi úgy ringli
A kedélyt körbe,
Mint spílen a kintornás
Szerte széjjel.

Bélelt kabátban,
Madárijesztő soványan,
Odaát a saroknál,
A Tóparti közök
Szűk sikátorában,
Él, lát, hall, matat,
Jár a keze, kutat,
Érzéketlen fagydaganat
Ahogy a verkli jár,
Hangtalan a melódia.
Olcsó nótát koldul.
A tenyere érdes,
Így ordít, nyüszít
Kegyelmet,
Mint foszló párnából
Alt-színű libatollat,
Dallamból ujjbeggyel,
Pihés hangot
Némán tépdes -
A bácskai kintornás.

Pk

1 megjegyzés:

QRZ írta...

Barátom!

Nagyon jó!
Ha átküldenéd nyomtatható formátumban, pont jó lenne, Sz.Gy-nek.

ölelés. Qrz

bár még az előzőt sem küldted!