Pósa Károly: Tiszavirág

Tiszavirág

(Polingenia longicauda) 

Mondták: Szent Iván haván

súgott erdő s fűszál.                        

Folyón vér-virágeső lesz

mind-mind, ami                                

fölszáll.

Látványt várt leső tömeg,

hamis epekedve.                                 

Tisza-kanyarnál zúg moraj,

fokozza a                                          

kedvet.

Orvhalásznak a csali,

míg fogta, mészárolta.                                       

Kérész-létét így a döfő

horog fémje

zárta.

Számítók fogadtak rá:

kín-násza míg telik?

Lám: a rövid alkony táncát
is el-
irigyelik.                                                                              

Ladik népe sunnyogó:

partra át-átszóltak.                             

Hártya szárnyak helyett

viszont ők az                                                 

átlátszóak.                                                                              

Tisza penge-tükre fölött

szállt, csak szállt küszködve.              

Most aláhullik, tűnik el,

közöny-színű                            

ködbe.

Élt csak sóhajnyi időt.

Kérész volt. Tán vétlen.            

Akik parton álltak s nézték,

mind maradt rész-                         

vétlen.

Maradt Egy. Hogyha szeret,

lesimítja szemem.

Felhőn lába nyomát látva 
igazamat

lelem. 

 Magyarkanizsa, 2012. augusztus 21.