2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2014. március 17., hétfő

VAE VICTIS!*



Magyarkanizsa, a Haynald-féle leánynevelő intézet

A kanizsai Zárda
Eresze alatt
Levésett homlokzat.
Helye üres. Árva.
A padlása széljárta.
A falon rőt vakolat.
Lent volt rég
A téglajárda,
Hol apácák siettek
Korai zsolozsmára.
S amikor harangszó árja
Fulladt hörgő orgiába,
Leszakadt minden felhő.
Utolsó diktálta az elsőt.
Levertek mindent,
Ezek itt,
Szerbiában.

A hajdani relief hegén,
A diadalittas múlt
Köszön vissza.
Pimaszon, hetykén.
A letörölt
Gyötört, dombormű
Csak nézi a hajnalt:
Keleti fekvésű.
Mert míg ütötték, törték,
Ahogy hasadt, repedt, szakadt.
Nem a püspöki címer,
Nem a kegyes Haynald
Hullott a porba.
Egy népbe hatolt a véső,
S maradt:
Máig a sárban,
Máig ártalomban.

Magyarkanizsa

2014. március 17.

*Vae victis!- Jaj a legyőzötteknek!

Az egyik legismertebb latin mondás, ami a rómaiak megalázó békekötése után hangzott el. 
A gallok, miután aranyban történő fizetségben egyeztek meg a békekötésről, s fölhagytak a rómaiak elleni ostrommal, azzal is felbosszantották az amúgy is sértett ellenfelüket, hogy az előre kialkudott arany mennyiségének lemérésekor hamis súlyokkal csaltak.
Amikor e nyilvánvaló igazságtalanság ellen a legyőzött fél méltatlankodni kezdett, a gallok vezére látványosan még a kardját is a serpenyőbe dobta nehezékként, amit a porig alázott rómaiaknak a fentebb idézett mondással toldott meg: Vae victis!
Magyarán - a győztesnek nincs etikája, nem ismer könyörületet, és az erősebb jogán mindig kénye kedve szerint cselekszik.



Nincsenek megjegyzések: