2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2014. június 18., szerda

Kis bácskai magyar számtan



Hét tornya van Kanizsának

Fotó: Gulyás Bertalan

Sej, 
Egy az Isten, és a jóság.
Egy a tenyeres valóság.
Egy a Járás. Állandóság.
Tisza vizén - átlátszóság.
Ez a bácskai létforma:
Dúlt, ravatali tivornya.
Hervadt szirmú vadrózsák,
Keréknyomban csöndtócsák.
Emberélet. Olcsóság.
Kikorhadott diófák.

Sej,
Kettő félből lesz egy egész.
Kettő koldus – vándorzenész.
Kettő gondjuk sötétbe vész.
Pince mélyét rágja penész.
Beleundorodottan,
Kimondhatom: elegem van.
Vagyok mezőn tengerész.
Egymagamban is csibész.
Csurranón keserű a nádméz:
Angyalom szótlanul rám néz.

Sej,
Három lenne – igazságunk.
Háromszoros szétszórtságunk.
Három könnyes vigasságunk.
Hazátlanul hazát várunk.
Mint gyilkos gombalakoma
A bácskai sors - mostoha.
S mert itt égünk el, és fázunk,
Vállalt a hovatartozásunk
Temetetlen múltunk, gyászunk.
Hej! Búzamagra vigyázunk.

Sej,
Négy sarka van a világnak
Négyfelől most törpék állnak
Négy sarkából urizálnak
A szemünkbe szálkát vájnak.
Vetett ágyon elvetélten
Egyre-másra azt remélem
Vége lesz a hagyománynak
Ingyé’ nem jár koszt patkánynak
Esküdöző pogányának
Vérünk szívó mennyországnak

Sej,
Öt - a kört alkotó elem.  
Öt betű a keresztnevem.
Öt a fölös pótkerekem
És a sekély képzeletem
Mint a ledobott ékszíjat
Léted az alföldi nap szívja
Krumpli helyett kóró terem
Helyt állsz, vagy vétkezel:
Édes, szép anyanyelveden
Tűröd, tűröd a végtelent.

Sej,
Hatlábú a keresztes pók
Hat láb mélyen a koporsó
Hat hitünkre a júdáscsók
Vagyunk sziki aranyásók.
Sosem leszünk világcsoda
Otthonunk döngölt kaloda.
Vagyunk süppedt sáncon karók.
Nézz tova! Nézz várakozón.
S ha lesz imád - odaadó:
Megsejtheted – mi a való.

Sej,
Hét tornya ég Kanizsának
Hét árnyék dől kalyibákra,
Hét tornyának minden ága
Kapaszkodik napsugárba.
Lentről táplált földi nedvek
Húzzák föl az égi rendet
Fanyar nótát muzsikálnak
Felhők alá érnek vágyak.
Megremegnek virágszálak:
- hét fájdalma Kanizsának.


Pósa Károly

Magyarkanizsa, 2014-06-18


Nincsenek megjegyzések: