Pósa Károly: Gyökérrel az égnek

Rezsőnek fái

Vajda János - Deszka (1956-2002) és a fák

A Tisza fölszíne alatt

A nyár, a fűz, a gyertyán:

Ahogy a Teremtő adta,

Vagy a kezed megvéste,

Bizton tudjuk -

Nem fájt neki. Inkább megvédted.

Harmadnapra

Megfaragtad.

A bácskai partra rakva.

A tegnapunk üledéke.

Hinnék-e? Hinnéd-e?

Mi téved,

Olykor elébed.

Netán elébünk.

Amit sokszor el- és megélünk.

Görcsös ágak benne, a földben,

Gyökere Kanizsának.

Apáink hite és emléke.

- Soha se késő!
Tudod, tudod Te Rezső…

Hisz fáidban ott az élet.

Ezernyi ránc, évgyűrűk.

Vagy mégsem?

Nem is évgyűrűk ezek.

Lelkünk gyűrődése.

 Magyarkanizsa, 2013. szeptember 27.