Az ötven év felettiekhez tartozom, tehát öreg vagyok, és iskolázatlan. Ráadásul nem valamelyik belpesti kerülteben, vagy a Rózsadombon születtem, hanem vidéken.
Sőt: a Délvidéken!
Nincs semmi rálátásom a magyar társadalom folyamataira, hiszen évtizedek óta csak a Kossuth Rádió propagandáját hallgatom. Megtetézve: csakis középhullámon, mert a tranzisztorom keresője oda ragadt be, már nem emlékszem 2003, vagy 2002 fagyos szilveszterén.
(Éjszakára kint felejtettem a hátsó udvarban, mert az istálló mellett, a kocsiszín gerendájára akasztott nyulakat nyúztam. Párszor akartam állomást váltani, de a hangszóróból csak hörgés, sípolás hallatszott, így föladtam. Maradt a Kossuth, középhullámon. 540 Khz, ha valaki nem tudná. Azóta négykor a Himnusszal indul a nap, és este tízkor elalszik az adás, velem együtt.)
Mikor még volt esélyem vinni valamire, tehát életem hasznosabbik felében azért láttam televíziót, néztem is a földi adókat. Szerettem a hírműsorokat, így talán már érthető, a félretájékozottságom nem újkeletű. Amióta nincs tévém, a helyzetem csak romlott. Trágyával etetett gombaként a digitális világ információ bőségében analóg módon vegetálok, kár lenne tagadnom.
Ahol a tanyám van, még wifi sincs. A mobil térerőt valószínűleg zavarják a diófáim, ezért nem nagyon nézegetem a telefonomat, mikor a Haciendán molyolok, pedig a méhek döngicsélése, a határban fölbukkanó őzek és az erdőmben daloló százféle madár unalma helyett rám férne egy kis internetes böngészés, miheztartás végett. Ha egy operatőrrel érkező független-objektív riporter kérdezné, mi a helyzet a román földön, Nagyváradnál hogy árad a Tisza, legalább makogjak valami válaszfélét. Szerencsére Kishomok határában nem sűrűn mászkálnak balliberális stábok, és az is megnyugtató, hogy sem a kopogtatócédulát gyűjtő agitátotok, sem a közvéleménykutatók nem találják a térképen a Fehér-dűlőt.
Röstellem bevallani, de a hozzám hasonszőrűeket érő vádak mind nagyon igazak: bár a többiek nevében nem beszélhetek, az kétségtelen tény, Kishomokon se orvosi rendelő, se bolt nincs. Ha mindenki visszaér a földekről, az esti népszámláláskor százan lakják a falut, ahol más nem lévén, a tejátvevő állomás előtt zajlik a napi társadalmi diskurzus. Az se a differenciált adórendszerről, hanem többnyire az üszőborjak áráról, az őszi árpa hozamáról, meg a bulvárról szól, ki kivel. Ilyenek ezek a "marhatermelők"...
Nálunk, vidéken szórólapozás sincs.
A postás csak úgy, biciklin ülve, a bőrtáskájából méri szét az sms-eket. Teljesen fölösleges az is: ha valamelyikünk netán tud olvasni, vagy törött a szemüvegünk, vagy olyan ostobák vagyunk, hogy a tőmondatokat se értjük meg mindig. Ezért nem fogjuk föl, mikor öles betűvel írja a Telex meg a Heti Válasz, hogy diktatúrában élünk, ahol az ellenzéki sajtót ellehetetlenítik a nyomtatott megyei lapok, a magyar kormány pedig minden második oxigént ellop a levegőből.
Ha viszont nem a Járáspusztán haszontalankodok, akkor a Kotori-öbölben vagyok, ahová meg aztán végképp nem ér el a Heti Hetes, a Magyar Hang igazsága, és a menekülő Asszad gépe sem Podgoricában szokott landolni. További ismertetőm, hogy nem járok fogorvoshoz, de csak azért, mert nincs rossz fogam, soha nem is volt. Viszont az igaz rám is, időnként kifejezetten szeretek kocsmába menni, ahol a hozzám hasonlóan szerény képességű, de többnyire rossz fogsorú barátaimmal a tőlünk nagyságrendekkel okosabb és elhivatottabb magyar ellenzéki politikusok javaslatait próbáljuk értelmezni. Sajnos, kevés sikerrel.
Muszáj hát tovább erőlködnünk, így bármennyire megterhelő, az utóbbi hónapok kampánylázában mind sűrűbben ül össze a törzsasztalunk, hogy megvitathassuk mit csinálunk rosszul, amiért ránk még egyetlen apácaliliomos néni sem íratott budai villát, családapaként nem csúszkálunk tinilányok bugyija alatt a diszkóban, és nem gerjedünk rá minden pártaktivista nőcskére, nem cserélgetjük félévente, ugyanaz a párunk, és az összes gyerekünk szóba áll velünk. Továbbá vigyázunk a telefonunkra, a másét nem orozzuk el, pláne nem dobjuk a Dunába.
Néha azért bennünk is fölmerül, elmagyarázhatná a Szeretetország első embere, mi miért nem tőzsdézhetünk belterjesen és bennünket miért nem óvnak külföldi mentelmi joggal? Másnak, neki ez megadatik, nekünk nem. Hiába, Fideszesek vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése