2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2018. szeptember 8., szombat

DONT KRÁJ FOR MÍ SZARDZSENTÍNI



Most, hogy a tárgyilagosságáról meg a függetlenségéről hírhedett egyetlen szubjektív délvidéki médiafoltunk – a magát szabadnak, magyarnak és szónak is nevező Mission Impossible – a lényét láttatva magyarul is leközölte Sargentini kisasszony veretes jelzőkkel tarkított jelentését Magyarországról, nagyon helyesen lerántva a leplet az országot kormányzó Fidesz-banda ténykedéséről, meg Orbán Viktor stadionjairól, Kövér László buzizásáról, fölróva Rogán Antal sikertelen helikopterbalesetét, továbbá Lázár Jancsi krimibe illő nőügyeit, szóval, most érkezett el annak a pillanata, hogy tenyeremet összeütve tapsikoljak.

Sosem hittem volna, hogy megérem ezt a szégyent. Mikor erdélyi barátaim Parázna Borókát, a kompániáját, meg a kolozsvári szalonnát emlegették, akkor láttam az arcukon ezt a kínos félmosolyt, a kelletlenséget, hogy az ilyenfélék is közöttük léteznek, nem csupán a prospektusokból ismert vadvirágos rét ám Erdély! Van benne csalán, kóró, gaz(ember) meg szar(ember) is.   
És most azzal szembesülök, hogy lám, nem kell Erdélyig menni, ha bele akarunk vörösödni honfitársaink gyalázatosságába.

Az összes megmaradt elismerésem a Szabad Magyar Szóé, nem jutnak majd vele messzire, de legalább egyszer az életben letették a garast oda, ahova. Eddig azt hittem, azért gründolták össze ezt a lapos weboldalt, hogy Purger Tibi Amerikából minden nap magával megelégedetten húzhassa le a retyót.

Hát nem. Emellett kiderült: küldetéstudatuk is lett.
Nem hinném, hogy akad magyar ember, aki a Sargentini jelentés közkinccsé tételéből, ebből a gesztusból ki ne tudná olvasni, miféle szellemi holdudvar elkötelezettjei az egyébként szabadosok.
Aki ismer, tudja, hogy ettől sokkal többet és bővebben is írhatnék róluk, de ehhez most nincs gyomrom.
Momentán én szégyellem magamat, hogy vajdasági magyar vagyok.

Ami pedig a zöldpárti képviselőnő dokumentumát illeti:
Jogász nem lévén – talán nem zavarja a képviselőnőt, hisz ő is csak amolyan fából vaskarika jogtudós – két dolgot tehetek hozzá a jelentéséhez. Dr. Nógrádi György precizitását ideidézve én is pontokba szedtem a mondandómat a Sargentini jelentésről. Remélem, eljut Brüsszelig, hisz Micron francia elnök saját szájából már nem egyszer elhangzott, hogy nekik számít az emberek véleménye. Az egyszerűké. Némi alappal hiszem – ilyetén az enyém is. A két észrevételem:

1. Az anyja.
2. Picsáját.


Nincsenek megjegyzések: