RÉGI ELHAJLÓ VAGYOK

Mindenki a helyére kerül - rajzom -

A mi Aranyunk nem az ő aranyuk

"Az előtt a háborúban nem ismertek semmi elvet, 
az erősebb a gyengétől, amit elvehetett, elvett, 
most nem így van, a világot értekezlet igazgatja, 
s az erősebb, ha mi csínyt tett, összeül, s helyben hagyja!" 

(Arany János: Az állami gép) 

Ennek a versnek minden sora több mint másfélszáz év után – ha lehet – még aktuálisabb, mint mikor Arany János megírta. Régi elhajló vagyok, a hajdani jugoszláv föderáció szétesését szó szerint testközelből éltem meg. Azóta van bennem egy lappangó aggály a különféle szövetségekkel szemben, legyen szó bármilyen társulásról. Már egy képzőművész csoport tagsága is feszélyezne, ki is hagytam, ahogy ezután se csapódok sehova. Nem érdekelnek az egyletek, a galerik, a szurkolótáborok. Még baráti köröm sincs, azon egyszerű oknál fogva, hogy azt a néhány barátnak tekintettett karikába se lehetne rendezni. A többi, igaz barátom pedig meghalt, sajnos. Így, a lompos magányom révén fejlődött bennem az egyedül bóklászó hímfarkas ösztöne. Ma is idegenkedek bármiféle kompániába betagozódni. Mégis be kell vallanom, a magyarországi EU-s csatlakozást annakidején nem elleneztem! Ott kikapcsolódott a vészvillogóm. Reméltem, jobb lesz a magyarságnak. Hiba volt, ma már tudom. 

A jelenlegi brüsszeli mainstream rosszabb, mint az elüszkösödött Szovjetunió, Andropov idején. 

A moszkvai pártközpontban be is következett a földcsuszamlás szerű szétesés. Úgy fest a dolog, hogy ezeket a mostani uniós vezetőket se kell már sokáig szidni.

Partizánok

Egy ismert ukrán újságíró szerint Kijevben egy magyar Majdan előkészítésén dolgoznak. 

Az ukrán kormány fegyvereseket képez ki, hogy aztán Magyarországra küldje, és tüntetéseken vesse be őket, beavatkozva a magyar választásokba, hogy a Tisza Pártot segítsék, akinek vezetője egyre népszerűtlenebb a magyarok körében.

Mivel még egy CIA vagy egy Moszad szintű szervezet sem képes 100 százalékos hatékonysággal kiszűrni az adott országba beszivárgó diverzánsokat, itt most föl van adva a lecke a magyar szakszolgálatoknak. Tartok tőle, nem csak a voksolás napjáig kell 0-24 órában kettőzött éberséggel figyelni, hanem április 12-e után még jó darabig: sejtésem szerint az idő előrehaladtával a jövőbeni hasonló fenyegetés veszélye exponenciálisan nőni fog majd. Az ukrán politikai vezetés az Orbán-kabinetet el akarja takarítani, és mivel lesz zsinórban 5. Fidesz-kormány, így Kijev mozgósítja, aztán meg ide fogja csődíteni az összes terrorizmusra kapható emberét. Ezt csak nemzeti összefogással lehet kivédekezni. De mivel a csalódott tiszások is köztünk lesznek, egyszerre két ellenlábas féllel kell számolnunk: a külföldivel, meg a belföldi segítőivel. Mondom én, hogy gyorsított ütemben kéne a Btk. hazaárulásra vonatkozó paragrafusát az új idők új szeleihez igazítani. Viszont ez már csak tűzoltás lenne, utómunka.

A megelőzés sokkal kifizetődőbb és kézenfekvő.

Én, az abszolút függetlenségpárti egy ideje monomániásan azt hajtogatom, legyen valahol Kelet-Magyarországon amerikai bázis, ahol egy kisebb gépesített lövész dandár állomásozik, de már egy pár száz fős USA kontingens szimbolikus ittlétével is sokkal biztonságosabbnak látnám a jövőnket. Ettől még nem csorbul a magyar szuverenitás. Taszárt is megéltük. 

Viszont most, hogy Ukrajna felől valószínűsíthető beszivárgások lesznek, mi több, fegyveres csoportok támadásai, szabotázsakciók sem kizárhatók, ezért leginkább politikai, kisebb mértékben katonapolitikai, hadászati okokból is indokolt lenne a NATO vezető erejének a demonstratív magyarországi jelenléte. Az oroszokat diplomáciai csöndben meg lehetne nyugtatni: eddig se nagyon szóltak bele, mi van Magyarországon, legföljebb a romániai támaszpontokat sérelmezték. Ötszáz vagy ezer amerikai egyenruhás elég lenne a kedélyek lehűtésére. Kijevben viszont tízszer is meggondolnák, mit lépnek.