MONDOLATOK '22 - Megkezdődött a kampány

festményem, 110 x 70 cm

Örkény jajgat

Már eddig is csak kapkodtam a fejemet, azt hittem vicc amit látok, hogy ez nem lehet igaz, ennyire hülye nem szabadna, hogy a közélet perifériájától beljebb megjelenhessen, pláne frontemberként villogjon – erre föl tessék: itt van Márki-Zay Péter, és már nem is emberként tűnik föl, hanem szinte jelenségként ő a két lábon járó katasztrófa. (Mikor pont nem Jézus Krisztusnak vagy Kossuth Lajosnak képzeli magát.) Ez a faszi hetek alatt porig rombolta az ellenzék amúgy is szarból épített várát, most meg már a belső árulókat kutatja, holnap közibük lövet vagy nyaklevest oszt majd a neki nem tetszőknek, mint a hetedíziglen bérmált gyermekeinek, akikből olykor hatot tart számon a hét helyett. Tényleg azt gondolom, nagyon nagy űr marad így a magyar irodalomban, hogy szegény Örkény mindezt nem érhette meg!

Szirénhangok, szirénaszó

Egyre-másra látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek azt taglalják, milyen jól állnak a kormánypártok a közelgő tavaszi megmérettetést megelőző kampányban. Felemásan fogadom én az ilyen írásokat. Persze, örül a lelkem, hogy tőlem nagyságrendekkel okosabb emberek úgy látják, a Fidesz nyeri az idei választásokat. De! Ugyanezek a szakemberek 2002-ben is valami sétagalopp szerű győzelmet hirdettek már a kora tavaszon is, és aztán mégiscsak narancsos buktával fotózkodva, kárörvendőn, röhögve idétlenkedhettek a baloldalon, mi meg szívtuk a fogunkat két cikluson körösztül, és nem értettük, a tutira meghirdetett győzelem mitől vált vereséggé? Hogy csak egy közeli példával ráerősítsek: ezt az embernek keskeny, gyereknek hosszú Karácsony Gergelyt ki vette komolyan a budapesti Városháza két aspiránsa közül? És mégis. Nem defetista vagyok én, csak reális. Akármi van, fél ország csak amoda szavaz, még ha világító tornyoknak hazudott babkarók indulnának is a baloldalon, vagy királykobra gyanánt kerti locsolócsövek: ezeket a magyar szavazók tekintélyes hányada a mai napig skrupulus nélkül támogatja. Lehet hülyézni a baloldal voksolóit, de azzal messzire nem jutunk. Nagyon fel kell kötni a gatyaszárat áprilisig. Ha most győzünk, hosszú időre elverjük a szájukat. Ha most vesztünk, minden veszik velünk.

Újra dalol Áron

Tavaly hallottam róla először. Mondták, földim lenne, azaz tőlünk elszármazott. A művészneve Noár. Amúgy színész az istenadta. Mostanában ő az ügyeletes vérliberális celeb, mióta Mácsai Pali a kora miatt nem tud már akkora elánnal belerúgni a konzervatív oldalba. Molnár dala a szellemes Milyen áron? címet viseli. Megnéztem, gyorsított eljárásban. A klipben Molnár egy sötét mosdó tükrébe rappel egy nagy freeSZFE-logóval a háttérben. Mit mondhatnék? Nem kell berosálni tőle. Volt itt már IGEN, IGEN! Lendvai Ildikó előadásában, volt már egy nagyon híres lázadó menyecske is – a nevére sajnos már nem emlékszem –, aki utólag átment fiúba mert "nem tetszett neki a rendszer", meg volt már Pa-Dö-Dö szintű zenei produkció moonwalkerező Mesterházyval, Szél Detti is rikácsolt egy sort valami klipben: ezt azért a muzikális fülem miatt dalolásnak nem akarnám nevezni. Szóval, akadt itt pár felejthető nótafa, akik éppenséggel semmire sem vitték a mozgalmi indulóikkal. Ez is egy keserves próbálkozás, bár kétségkívül igaz, hogy a Noár nevű pudingon hízott fiú igazi lángoszlopnak láttatja magát az ellenzéki kompániában: gondolom, elalélnak tőle, akiknek tetszik a néger rap üzemmód recitáló, trágár nyökögése, ami egyébként annyira magyar jellegű, mint a hortobágyi pusztába pottyantott tapír szar. Ha netán nem lenne elég ennek a szélsőbalos csepűrágónak a produkciója, jelezném, nem maradunk híján a provokatív kampány koncerteknek: valami miatt Koncz Zsuzsi néne, Zorán bácsi, meg alighanem Bródy úrfi is tavaszi koncerttel jelentkezik, Dés elvtárs sem hagyja annyiban, ahol vélhetően lesz egy-két áthallásos nóta, mikrofonba elsütött útmutató a szavazás mikéntjéről és a hazai közállapotok értelmezéséről. Április 3-án róluk is szavazunk. Maradjanak a panoptikumban, élvezzék a nyugdíjukat. Nem érdemlik meg egy ország feltétlen bizalmát. Eljátszották a becsületüket régen.

Már megy a mutogatás

Megint kinyilatkoztatnak a „szakértők”. Ezúttal odaátról elemeznek, pedig még másfél hónap van a választásokig. Elanyátlanodott írások, hebegés, rossz lelkiismeret. A tanácstalanság ül tort a tehetetlenség asztalánál. Imádom, ahogy már most elkezdik magyarázni, miért fogja a Fidesz megnyerni a választásokat. Rezegjetek elvtársak, jól áll nektek! Mást sem csináltatok három ciklus alatt, csak mószeroltátok a hazát külföldön. Sargentini rózsaszín tankjait vártátok, meg az ENSZ kéksisakosait és azt hittétek, hogy egy-egy gyér létszámú belvárosi "villámcsődület" a Hemingway-i fegyveres harccal egyenértékű. Holott csak annyit kellett volna tennetek, hogy ti, magatok közül kigyomláljátok a múlt vállalhatatlan arcait, Gyurcsányostul, Bangónéstül és sorolhatnám, oszt utána dolgozni kellett volna ezerrel, konstruktív ellenzékként a haza érdekében tenni, hogy meggyőzzétek az országot – alternatívát kínáltok. Nem kínáltok ti semmit. Ami van, azt is zsebre játszanátok. Budapest már szopja egy ideje, mekkora a szakértelmetek, milyen a jövőképetek és mennyire szavatartó kompánia vagytok. Az ország normálisabb fele viszont látja, mik is vagytok.

         Pk