Bármennyire
is adná magát, ez nem egy jóféle kriminovella címe, jóllehet igen sok
bűncselekményt tartalmaz, és számos általam meg nem nevezett bűnözőről,
gonosztevőről szól. Az igényesebb, borzongásra vágyó olvasó kedvéért az erőszak
sem hiányzik belőle. Ráadásul javarészt a valóság írta, mit írta, diktálta, és
csak a végkifejletet illetően hagyatkoztam a fantáziámra. Tartok tőle, hogy a
szerény képzelőerőmből kifolyólag az írás vége felé mégiscsak egy túlontúl
optimista, papírszagúra sikerült képet vizionáltam. Az élet már most cáfolni
látszik. Hisz nagyjából az ötödik lépés közepe tájékán járunk, és hiába hogy
fehér bábokkal játszunk, most a sötétek vannak lépéselőnyben. Szabályellenes,
de övéké volt a kezdő lépés is. Ám ebben a játszmában régtől fogva nincsenek
szabályok. Így, ennyire sakkban tartva semmi nem utal arra, hogy legalább
döntetlenre billentsük a partit.
1. lépés
A NATO égiszébe tagozódott, védelmi
reflexében megrendült, szellemi- és erkölcsi rendjétől megfosztott, a jóléti
társadalom eltunyulásában degenerált Európába irányított közel-keleti, afrikai
és nyugat-ázsiai embertömeget a helyi szabadelvű politikai- és civil közösségek
túláradó szeretettel fogadják. Washington meleg hangú táviratban üdvözli
mindezt. A humánumra hivatkoznak. S míg a föltétel nélküli befogadást
propagálók sokasága csak mosott agyú, rövidlátó, szerencsétlen hülye, addig a
legfölsőbb köreik, a vezetőik fizetett ügynökök, akik a tradicionális európai
értékrend lezüllesztésében érdekeltek. Teszik mindezt nagyon tudatosan, immáron
hosszú évtizedek óta.
2. lépés
Európa pereméről az idegen emberáradat személyazonossági
okmányok, egészségügyi vizsgálatok, vagyis a legminimálisabb ellenőrzés nélkül
a kontinens belsejéig hatol. A milliós jövevények hadával érkezők á la carte jóléti
államokat tűznek ki maguk elé célországnak, amely országok amellett, hogy az
európai gazdaság gerincét képezik, a megengedőbb hozzáállásuk révén a szociális
ellátó rendszerükre települve kényelmes, nem termelő életmódot biztosítanak
gyakorlatilag bárkinek, aki azt kéri. A képzetlen embertömeg – átvonulva a
köztes országokon – már kezelhetetlen csürhe gyanánt viselkedik. Követelőznek,
gyakori incidensek tarkítják vonulásuk nyomát. Megérkezve sokan közülük az
ellátmányra panaszkodnak. Elégedetlenkednek. A Fehér Ház aggodalmát fejezi ki. Ráunva
a semmittevésre eddig soha nem tapasztalt mértékű lesz a betelepülők által
elkövetett erőszakos cselekmények sorozata. Néhol megpróbálják elejét venni a
bajnak.
3. lépés
Ahol kontroll alatt, a külvilágtól
elszigetelten sikerül tartani a bevándorló csoportokat, ott egymás között
történnek meg a legriasztóbb bűnügyi esetek. Ahol pedig az őshonos lakosság
közé keveredhetnek, ott a helyiek rovására ugrásszerűen megnő az agresszív
bűncselekmények száma. Nemi erőszak, fosztogatás, garázdaság. Nincs már olyan
befogadó közeg, ahol szívesen látnák őket, mert a vállalhatatlan – az európai
rendet semmibe vevő magatartásuk – mindenhol irritálja a lakosságot,
konfliktusok követik egymást. Az első, migránsokkal beszivárgott
terrorista-sejtek aktivizálódnak. Robbantások, merényletek történnek. Európára
szabadul az erőszak. Vér mindenütt, eluralkodik a bizonytalanság. Az USA
fölajánlja az együttműködést az európai titkosszolgálatoknak.
4. lépés
A bevándorlók létszámának növekedésével –
a tétova európai hozzáállásnak, és a fölkészületlen európai jogrendnek hála – egyre
agresszívabbakká válnak. Ellentüntetések kezdődnek a mind elkeseredettebb
lakosság részéről. Az USA diplomáciai úton az emberi jogok tiszteletben tartását
javasolja, és nyugalomra int. Ennek ellenére napról-napra tömegesebbé, és
gyakoribbá válnak az összetűzések a helyiekkel, sőt, a jövevények olykor már a
karhatalmi erőkkel is szembe szegülnek. Itt-ott a legveszélyesebbeket ugyan kiemelik
közülük és hazatoloncolják, mégis: mindennapossá válnak a zavargások
5. lépés
Látva a politikum tehetetlenségét a
nyugati és a skandináv őshonos lakosság a saját kormányai ellen fordul.
Megrendül a bizalom Brüsszel iránt. Soha ennyi ellenzője nem volt az Európai
Uniónak. Az ókontinens zöme immáron radikális változásokat követel. A nép az
utcára vonul. Polgári engedetlenség, sztrájkok bénítják meg az országokat.
Meginog a gazdaság. Újabb válság a küszöbön. Az USA megsürgeti a
szabadkereskedelmi egyezmény aláírását. Mindeközben – mintegy
válaszreakcióként, de tulajdon képen jól fölfogott érdekek mentén – tovább
szaporodnak a terrorista akciók. Ártatlan európai emberek százai lesznek az
áldozatai a merényleteknek. Sodródás a káosz felé. A másod- és harmadik
generációs, Európában született muszlim közösségek vallási és politikai vezetői
előbb burkoltan, majd egyre nyíltabban önálló jogrendet, elszakadást hirdetnek
a befogadó államoktól. Ahol többséget alkotnak, ott már nincs helye a
tradicionális Európa ethoszának.
6. lépés
Voltaképpen nyilvánvaló: össz európai
szinten küszöbön a polgárháború. Az Unió eresztékei recsegnek, már alig akad
valaki, aki követné az utasításaikat. Az USA segítő szándékát tolmácsolja. A
széthullás borítékolható. A leginkább érintett, korábban befogadás-párti
nyugati kormányok kapkodva bár, de megpróbálják saját kezükbe venni az
irányítást. Mintha vezényszóra történne, ezzel egy időben Bosznia, Szandzsák és
Koszovó muszlimok lakta területein újra kirobban a balkáni háború. Az iszlám
radikalizmus új erőre kap. Egyetértésben a belgiumi, a francia, a hollandiai és
az angliai hit-testvéreikkel a németországi és ausztriai tízmilliós török
közösség több tízezres fanatikus harcosa fölfegyverzi magát, harcra buzdítanak
a vezetőik. Allah akbár. Az anarchiába fúló nyugati és észak-európai térség
után a déli régió megint lángba borul. Keresztény európaiak tömege indul meg
Kelet- és Közép-Európa irányába. Oroszország gyéren lakott területein
megjelennek a szorgalmas német telepesek. A Lajtán innen önszerveződő keleti
államok érdekközössége alakul, a Baltikumtól az Al-Dunáig erős határzár épül.
7. lépés
Európa fölszámolása lényegében megtörtént.
Akik mindezt kivitelezték, finanszírozták,
és mindennek a haszonélvezői, majd a kizsigerelő urai lesznek a teljesen új,
hosszú évszázadokra élhetetlenné tett Európának, azok most a romhalmazokról
tudósító képeket látva hanyatt dőlnek a foteljaikban és a sokadik
vérátömlesztésük jóleső tudatában élvetegen fújják tovább a
szivarfüst-karikákat.
Az USA jegyzékben fejezi ki sajnálkozását.
Matt.
Pk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése